Anne Green
T�ved�s hazat�r

2. fejezet

Anne kelletlen�l �getett Kevin �s Torn�d� ut�n. Tiszt�ban volt vele, hogy most vissza viszi T�ved�st arra a helyre, ahol 3 �ven �t �lt, �s hogy ez nagy kock�zattal j�r.
- Gyere kicsit gyorsabban, hogy m�g s�t�ted�s el�tt megtal�ljuk S�t�nt - s�rgette a l�nyt Kevin.
- J�l van, j�l van. Megyek.
K�nny� v�gt�ba csaptak �t, �s az egyik tiszt�s k�zep�n tal�lkoztak a "keres� brig�ddal".
- Te �s Kevin a hegyek fel� - adta ki a parancsot �desapja.
- Rendben v�laszolt a sr�c - �s m�ris a hegyek fel� vette �tj�t.
- De Kevin err�l hallottuk a kuty�t...
- Nem lesz semmi baj, m�g vil�gos van.
Azzal folytatt�k �tjukat. A hegyeket m�r messzir�l l�tt�k, amint k�ves alakjuk emelkedett ki a f�ldb�l. Fenyeget�nek t�nt.
- N�zd a f�ldet! - sz�lt h�tra a fi�.
- Friss patanyomok - d�bbent le a l�ny - nem lehet hogy egy vadl��?
- Nem! Ezeken l�tszik hogy a l� patk�t visel. Teh�t S�t�n erre van.
K�vett�k a nyomokat f�lfele a hegyoldalon, �s Anne tudta hogy ez kock�zatos, hiszen ha megcs�sznak a lovak akkor...
Sz�pen lassan k�gy�ztak fel a keskeny �sv�nyen. T�ved�s �vatosan l�pkedett, de n�ha meg�llt, �s nyer�tett egy hatalmasat.
- Biztosan a m�nes�t h�vja - �llap�totta meg Kevin. 
Anne erre nem v�laszolt, hiszen ezzel � maga is tiszt�ban volt. Az �sv�ny v�get �rt, �s fel�rtek a domb tetej�re. K�r�ln�ztek, �s csak annyit l�ttak, hogy S�t�n fara elt�nik az erd�ben.
- �gy l�tszik j�tszani van kedve - futott �t egy kese� mosoly Anne arc�n.
- Rem�lem nem t�rt�nik vele semmi komoly, mert...
T�ved�s ism�t nyer�tett, �s fel-le dob�lta fej�t.
- �rez valamit - mondta Anne, mik�zben ism�t elhelyezkedett a nyeregben. 
- Nem k�ne sz�lni a t�bbieknek hogy erre tal�lhat� a mi kis sz�kev�ny�nk?
- Ez j� �tlet - n�zett bele Anne m�lyen a fi� szem�be, �s boldog volt, hogy Kevin itt lehet mellette.
- Nincs t�rer� - sz�lalt meg bossz�san Kevin - pedig itt vagyunk a hegy tetej�n, el�g magasan...
- Akkor induljunk! Lassacsk�n s�t�tedik. - n�zte Kevin a napot, amint az egyre lejebb �s lejebb ereszkedett az �gen.
Elindultak arra, amerre S�t�nt utolj�ra l�tt�k. 
Sz�p lassan ereszkedtek le a hegy oldalon. Torn�d� n�ha-n�ha megcs�szott, de T�ved�s nagyon biztosan j�rt a k�vek k�z�tt. Nemsok�ra k�ts�gbeesett nyer�t�st halottak a foly� fel�l. �get�sbe csaptak �t, a m�r sokkal biztons�gosabb talajon. A foly� sz�l�n S�t�n �llt, �s megriadva pr�b�lta kih�zni a pat�j�t 2 el�g nagy k� k�z�l.
- Jajj te csirkefog� - mondta Anne szel�d hangon, mik�zben lesz�llt a nyeregb�l �s sz�pen lassan elindult S�t�n fel�.
A l� felismerte kis gazd�j�t, �s kiss� megnyugodott. A l�ny k�zelebb l�pett �s r�j�tt hogy ez egyed�l nem fog menni.
- Kevin, csin�lj gyorsan k�t�f�ket abb�l a k�t�lb�l, ami a nyergem oldal�ra van felakasztva, �s tedd r� S�t�nra! - adta ki az utas�t�st a l�ny, mik�zben a lovat nyugtatta. 
A sr�c feltette a l�ra a k�telet, �s seg�tett Anne-nek sz�tfesz�teni a k�t k�vet. Mikor kiszabad�tott�k a l� pat�j�t, nagy megk�nnyeb�l�s�lre egy kis horzsol�son k�v�l semmi baja nem volt csod�latos m�nj�knek.
Sz�p lassan elindultak haza. T�ved�s csak t�ncolt, �gaskodott �s makacskodott, �s Anne-nek sok er�re volt sz�gs�ge ogy rajta tudjon maradni.
- Cser�lj�nk lovat? - k�rdezte agg�dva Kevin.
- Nem, mindj�rt megnyugszik...
�tk�zben �sszefutottak Jamessel. Aki �tvette Kevint�l S�t�nt.
- Hol tal�lt�tok meg?
- A patakn�l. A hegytet�n m�g siker�lt megl�gnia, de lent a patak mellet beragadt a pat�ja k�t k� k�z�, �s siker�lt elcs�pn�nk.
- �r Isten! Ugye nincs semmi baja? H�tv�g�n m�nszeml�re megy!
- Nyugi apa! Csak egy kis horzsol�s van a l�b�n, mi h�tv�g�re el is t�nik.
A telepre m�r j�form�n mindenki vissza�rt, �s nagy �r�mmel fogadt�k a kis sz�kev�nyt.
- Lenyergele�nk - jelentette be a l�ny, �s Kevin k�s�ret�ben bevonult az ist�ll�ba.
T�ved�s szomor� szemeibe n�zett, �s mintha kiss� b�ntudatot �rzett volna ez miatt.
- Szeg�ny kicsi lovacsk�m - simogatta meg a l� b�rsonyos orr�t.
Kimentek az ist�ll�b�l, kapott egy b�cs� cs�kot Kevint�l, �s elindult f�rdeni.
�jszaka nem aludt valami j�l. Folyamatosan T�ved�s tekintete t�nt el�, mihelyt becsukta szemeit.
Reggel kor�n kelt. Amikor r�n�zett az �r�j�ra meglep�dve l�tta hogy 5 �ra.
Kiment a h�zb�l, kiengedte �des lovacsk�j�t - Csalf�t - a legel�re, �s felnyergelte T�ved�st.
- Most kimegy�nk terepre. - kiss� f�lt, de b�zott benne, hogy a l� majd kicsit jobban �rzi ett�l mag�t.
A r�ten meg�lltak, levette a kant�rt a fej�r�l �s r�tette a k�t�f�ket. Elfek�dt a f�ben, mik�zben T�ved�s legel�szett.
Egyszercsak a f�ld kiss� remegni kezdett, majd nemsok�ra felt�nt egy csapat vadl�. Anne gyorsan talpra ugrott, �s megszor�totta T�ved�s k�t�f�k�t, aki futott volna a t�bbiek ut�n. Blen�ett a l� meleg, barna szemeibe, �s l�tta benne a boldogs�got, �s azt a furcsa csillog�st, amit akkor l�thatott, amikor el�sz�r l�tta a lovat a csapat k�r�l vih�ncolni.
- Oda szertn�l menni? - k�rdezte a lovat �s k�nnyek sz�ktek a szem�be.
Lecsatolta a nyerget a l� h�t�r�, majd a k�t�f�ket is elt�ntette a l� fej�r�l. T�ved�s el�sz�r nem vette �szre hogy szabad, de amikor ism�t r�ntani akart a k�t�f�ken, felt�nt neki, hogy nincs semmi ami visszatarthatn�.
Hatalmas galoppba csapott �t, de f�l�ton hirtelen lef�kezett �s visszan�zett Anne-re, aki k�nnyeivel k�szk�dve szedte fel a nyerget a f�ldr�l.
R�n�zett a l�ra, tekintet�k �sszefon�dott, �s k�ts�gk�v�l, boldogs�g t�kr�z�dott a szem�be.
- Menj csak te csodal�! - suttogta Anne.
T�ved�s fel�gaskodott, nyer�tett, �s v�gtatott oda a m�neshez, akik nagy �r�mmel fogadt�k az elt�nt csapatt�rsukat. A l�ny n�zte ahogy v�gt�ba csapnak �t, �s elindulnak az erd� fele. T�ved�s m�g egy utols� pillant�st vetett a l�nyra, majd a t�bbiekkel egy�tt elt�nt az erd�be.
- L�gy boldog! - mosolygott Anne, �s nyergest�l, kant�rast�l elindult vissza a telepre.

Tov�bb a harmadik fejezetre >>>